Ki gondolná, hogy a rendszeres futás hatására nem csak edzettebbekké, ellenállóbbakká, kitartóbbakká válunk, hanem még boldogabbak is leszünk. Tudományos vizsgálatok eredményei fényt derítettek a rendszeres futás testi elégedettséget fokozó hatására is.
Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás kocogással, futással.
Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a futásra.
Kocogás és futás - Mi a különbség?
Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának.
Ha az iram 10km/h, akkor kb. 600kcal-t, ha 12km/h-ra elemkedik a sebesség, akkor egy óra folyamatos futással kb. 800kcal-t használ fel a szervezete. A 800kcal egy nagy magyaros pizzának vagy 3 szelet dobostortának vagy másfél adag töltött káposztának felel meg.
A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben.
Először a szív-érrendszer adaptálódik, amelynek során a szív nagyobb erővel húzódik össze, így egyszerre több vért tud a keringésbe pumpálni, több oxigént tud a szövetekhez, sejtekhez eljuttatni. Mindez igen kedvező élettani változásokhoz vezet. A szív-érrendszer alkalmazkodása a rendszeres futás megkezdése után már 4-6 héttel bekövetkezik.
Hogyan tesz boldoggá a futás?
Rendszeres futás hatására nem csak az aerob állóképesség nő, hanem számos anyagcsere- (vérzsír-paraméterek kedvező változása, cukortolerancia, etc.), légzőszervi, kiválasztó-rendszeri, hormonális és idegrendszeri változás is bekövetkezik. Az agy endorfin hormont szabadít fel, amely boldogságérzetet vált ki.
Létrejöttét a futás kezdetétől számított 35-45. percre teszik, amely a futás abbahagyását követően még egy ideig – akár órákig is - megmarad. Javul a stresszhelyzet-megoldó- és a monotónia tűrő képesség is, mely tulajdonságokra vitathatatlanul nagy szükség van a rohanó mindennapokban. A testről alkotott kép is javul, amely befolyásolja énképünket és a világhoz fűződő kapcsolatunkat.
Természetesen, ahogy minden földi jóval, a futással kapcsolatban is fő a mértékletesség, mivel számos krónikus ízületi sérülést eredményezhet, sőt még ú.n. fáradásos törést is.
Éppen ezért nagyon lényeges a fokozatosság szabályait követni, vagyis óvatosan kell emelni a futás időtartamát, majd később intenzitását. Soha ne hagyjuk ki a bemelegítést, levezetést és a futás utáni nyújtást sem!
(forrás: sportorvos.hu)
