A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyújtás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyújtás. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 22., szerda

A nyújtógyakorlatokról

Korábban már megpedzegettem a nyújtásról alkotott gondolataim. (itt) így most kicsit részletesebben is belemásznék ebbe az egészen nem is fájdalmas kérdéskörbe. 
Fontos tudni, hogy az izom a nyugalmi hosszára van kalibrálva, ezen a méreten képes a legnagyobb erőkifejtésre. Ha összehúzódik (köznyelven megrövidül) vagy megnyúlik igyekszik gyorsan visszatérni az eredeti hosszára. Ez a jelenség a myotikus reflex ami felel a test normális tartásáért, és fontos tényező az izomsérülések elkerülése szempontjából is. A myiotikus reflexet az izmokban található beidegződések, az izom-orsók váltják ki. Amikor arról hallasz hogy nyújtás során a tartsd meg és nyújsd elvet kell követni, akkor a megtartás idejével pont ezeket az izom-orsókat tanítod meg arra, hogy hozzászokjanak az új hosszúsághoz. Így edzve a nyújtási receptort az izmok hossza nő, és picit megnyúlik, épp elegendő mértékben. 

A nyújtási alapelveket itt megtalálod (Alapelvek) a gyakorlatokról pedig nézzünk egy listát:

Combnyújtó gyakorlatok

1. Tegyük fel a lábunkat egy korlátra, úgy hogy közben szemben állunk vele. Tartsuk nyújtva mindkét lábunkat, így érezzük a comb alsó izmát feszülni. 
2.Támaszkodjunk egy fához és húzzuk fel lábunkat hátul. Fogjuk meg a sarkunkat, és nyomjuk a fenekünk felé. A combfeszítő izom nyújtásának egyik módja, éppen ez.
3.Lépjünk egy nagyot előre, hátsó lábunkat hagyjuk nyújtva, az első lábunkat pedig szépen hajlítsuk be, csípőnkkel közelítsünk a talajhoz. A négyfejű izom és a medence tájéki izmok tökéletesen lenyújthatók ezzel a gyakorlattal.
4. Lépjünk előre, a hátsó lábunkat tartsuk nyújtva, de fordítsuk el 90 fokkal. Érezzük ahogy a combközelítő izmok is nyúlnak?
5. Hasonlóan az 1.-es gyakorlathoz, tegyük fel a lábunkat egy derékmagasságban lévő tárgyra, de most fordítsuk ki a talajon lévő lábunkat 90 fokkal. Derékkal enyhén rá is dőlhetünk a felső lábunkra. A belső combizmok nyújtására kiváló gyakorlat.
6. Feküdjünk fel egy asztalra, és egyik lábunkat húzzuk fel mellkasunkhoz, míg a másikat hagyjuk lógni lefelé. A lefelé logó láb feszülésekor, a belső csípőizmok, és a combhajlító izom nyúlik.
7. Üljünk le valahová, székre vagy korlátra (ne a földre!!!) és egyik lábunkat tegyük keresztbe a másik térdünkön. A hatást segíthetjük felhúzott lábunk térdének lefelé nyomásával. Ez a gyakorlat a belső combizmokra, és a csípőizmokra egyaránt hat.
8. Tegyük fel a lábunkat magasra, de behajlítva, és térdünket kifelé fordítva. Talajon lévő lábunk legyen nyújtva. Különösen jó ha a középső farizmot akarjuk lenyújtani.
9. Álljunk egyenesen, egyik lábunkkal lépjünk keresztbe a másik előtt. Már egy ilyen pici mozdulatváltozással is megnyúlnak a a külső csípőizmaink!

Lábszárnyújtó gyakorlatok

10. Álljunk kis terpeszállásban. Egyik lábfejünket fordítsuk a talp külső élére. Ezzel a gyakorlattal a külső bokaszalagokat nyújtjuk. A gyakorlat elvégezhet a belső talpélre forgatással is.
11. Álljunk szemben egy fával vagy fallal, karhossznál nagyobb távolságra. Egyik lábunkkal lépjünk hátra. Hátsó lábunkkal álljunk lábujjhegyre. Érezzük ahogy nyúlik a lábfejünk?
12. Guggoljunk le, miközben egyik lábunk térdelőhelyzetben van. A térdelő láb lábfejét nyújtsuk ki, hogy feküdjön a talajra. A felső lábszár és a bokaizület szépen nyúlik ilyenkor.
13. Hasonlóan álljunk mint a 11-es gyakorlatnál, csak most úgy támaszkodjunk, hogy a hátsó lábunk talpa maradjon végig a talajon, és a comb pedig legyen nyújtva, Ezen a lábon legyen a testsúlyunk is! Másik lábunk behajlítva, előrébb helyezzük és súlytalanul tartjuk a talajon. A végeredmény: vádlinyújtás! 
14. Álljunk fel lépcsőre vagy járdaszegélyre, úgy hogy a sarkunk lógjon lefelé. Kapaszkodás közben testsúlyunkat vigyük arra a lábra amelyik éppen lóg, a másik maradjon kicsit előrébb, végig a talajon. Ekkor nyúlik a lábszárhajlító és az Achilles-ín is!
15. Egyik lábunkkal lépjünk előre, majd az előrelépett lábat hajlítsuk be. A hátsó lábunkat szintén behajlítva tartsuk, és sarkunkat nyomjuk a talaj felé. Ebben a helyzetbe a sípcsonti izom nyújtását végezhetjük el.  

Megjegyzés: Azt ugye mondanom sem kell hogy a gyakorlatokat mindkét lábra el kell végezni! :) 

Gerincnyújtó gyakorlatok 

16. Feküdjünk hanyatt, a vállainkat tartsuk a talajhoz érintve, és összezárt, felhúzott térdeinkkel próbáljuk balra majd jobbra letenni a talajra - az alsó gerinc és a farizom nyúlik ilyenkor.
17. Feküdjünk hanyatt, és a felhúzott térdünket tegyük le a talajra, keresztbe a másik combunkon. A gyakorlat alatt az ellentétes vállunkat szorítsuk a talajhoz! A farizom nyújtásának ez egy másik módja, de dolgoznak a gerincizmok is alul. 
18. Feküdjünk hanyatt, húzzuk fel térdünket, majd tegyük át rajta másik lábunkat. A felhúzott térd alá kulcsoljuk össze kezünket. A farizom és comb felső része dolgozik!
19. Közismertebb nevén a cicahát. Álljunk négykézláb és a gerinc emelésével görbítsük C alakban hátunkat. A gyakorlat a teljes gerinc nyújtására való.
20. Feküdjünk hanyatt, és mindkét térdünket húzzuk fel, egészen a mellkasunkig. Segítsük kezünkkel, térdhajlatba húzzuk meg egy kicsit. Az ágyéki gerinc és farizom nyújtását érjük el vele.



2013. február 15., péntek

Néhány gondolat a nyújtásról

Jómagam nyújtáskerülő voltam. Eltelt úgy edzés hogy nem is nyújtottam semmit. Mára már igen fontos részét képezi mozgásaim végén. S hogy miért is fontos? Lássuk csak...

A flexibilitás fontos jellemzőnk. Az ízületek azon képessége, amelyet teljes mozgáspályájukon való szabad mozgással érhetünk el. ez a flexibilitás függ az izomhossztól, az izom  feszességétől, a szalagoktól, a csontvégektől és a porctól. A flexibilitásunk nyújtással tudjuk fejleszteni, de csakis egy genetikailag (egyénenként más-más) rögzített határig. Sportáganként más és más izomcsoportok, más és más felxiblitására van szükség. pl. a kézilabdázóknak sokkal lazább vállizületre van szüksége mint egy futónak, míg egy focistának lazább combra mint egy asztaliteniszezőnek. 

Az izom lazaságának elsősorban a mozgásminőségünk javítása céljából van szükségünk, mivel nagyobb mozgástartományban koordináltabb, sokrétűbb és összetettebb mozgásra van módunk, de a gyors regenerálódásban, (a vér és tápanyagáramlás hatékonyabb) és sérülések megelőzésében és az izomműködés növekedésében is hasznos szerepet vállal. 

A nyújtásnak háromféle módja van:

STATIKUS NYÚJTÁS
„Nyújtsd és tartsd meg”, hosszú, jól kontrollálható gyakorlatokat tartalmaz, melyek az adott izomzatot feszített állapotba hozzák, majd ezt a helyzetet tíz másodpercig (vagy akár maximum egy percig is) fenntartja.

DINAMIKUS NYÚJTÁS
Kontrollált lendítéseket alkalmaz, fokozatosan növelve a a mozgás terjedelmét, és a sebességét. Jól alkalmazható a láb és kar illetve a törzscsavarásoknál. Erőltetni tilos!

BALLISZTIKUS NYÚJTÁS
Majdnem dinamikus, és majdnem statikus, merthogy a statikus nyújtás során végzett mozdulatokat dinamikusabb rugózással hajtja végre. Az ízületi véghelyzetet provokálja, csak óvatosan, sérülésveszélyes!

A nyújtási alapelvek:
  • Nyújtó edzés közben tilos fájdalmat érezni!
  • Hideg izmot tilos nyújtani, ezért edzés végén nyújts
  • Ne ess túlzásokba, ami kényelmes és nem megterhelő azt csináld
  • Kezdőknél heti háromszor alkalmazzuk, alkalmanként a gyakorlás ideje a 15-20 percet ne haladja meg.
  • Gyakorlott sportolók minden nap végezhetik, napi kétszeri alkalmazás nem ajánlott
  • A nyújtás legyen teljes körű, azaz Az izmok nyújtása során a nagyobb izomcsoportoktól haladj a kisebbek felé, 
  • "belülről-kifelé" csináld, azaz először a törzs, a gerinc izmait lazítjuk, aztán az alsó végtagok, végül a felső végtagok lazítása javasolható.
 
Néhány nyújtási gyakorlat

A nyújtási gyakorlatokról a következőkben szólunk!